Az Európai Bizottság decemberre tűzte ki annak a döntésnek a bejelentését, amely alapjaiban formálhatja át az elektromos autók piacát Európában. A tervek szerint egy új, kedvezőbb árú kis villanyautó-kategória jöhet létre, amely a jelenlegi szabályozások enyhítésével segítené az autógyártókat a megfizethető modellek piacra vitelében.

A cél kettős: egyrészt felvenni a versenyt a kínai gyártók rohamos térnyerésével, másrészt új lendületet adni az európai autóiparnak, amely az utóbbi években egyre nehezebben tud reagálni a gyorsan változó piaci igényekre.

Új kategória a mopedautók és a klasszikus személyautók között

A kezdeményezés lényege, hogy a jövőbeli kis elektromos modellek kevesebb kötelező biztonsági és kényelmi felszerelést tartalmazhatnának, mint a hagyományos személyautók. Ezzel a gyártási költségek is jelentősen csökkennének, így olcsóbb, 15–20 ezer eurós árkategóriában is megjelenhetnének új típusok.

Az ötlet nem új: a koncepciót még nyáron vetette fel a Stellantis és a Renault, és az Európai Bizottság mostanra konkrét lépéseket is tett az irányába. A keretrendszer bejelentését december 10-ére ígérik, ami fordulópontot hozhat az uniós elektromobilitás-politikában.

Japán minta: a kei car európai megfelelője?

A gyártók egy része szerint Európának is szüksége van egy „kei car”-hoz hasonló, kis méretű, városi elektromos autókra épülő kategóriára – hasonlóan a japán piac évtizedek óta sikeres modelljéhez. Ezek a járművek kompakt méretük és alacsony fogyasztásuk miatt városi közlekedésre ideálisak, miközben előállításuk és fenntartásuk is olcsóbb.

John Elkann, a Stellantis elnöke már korábban is sürgette az EU-t, hogy engedélyezze az ilyen modellek gyártását, míg François Provost, a Renault vezérigazgatója azt javasolta, hogy az iparági szabályozásokat akár 10–15 évre „fagyasszák be”, hogy a gyártók hosszú távon stabil feltételek mellett fejleszthessenek.

A biztonság kérdése megosztja a szakmát

A tervezet egyik legvitatottabb pontja, hogy a könnyített biztonsági követelmények milyen hatással lesznek az utasvédelemre. Bár a kevesebb elektronikus segédrendszer és a kisebb ütközési energia valóban olcsóbb gyártást tesz lehetővé, szakértők szerint ez a balesetbiztonság rovására is mehet.

Az EuroNCAP már jelezte, hogy a tesztkövetelményein nem változtat, így az új, „megtakarított” biztonsági felszereltségű modellek várhatóan csak 2–3 csillagos minősítést érhetnek el.

Kína árnyékában

Az Európai Bizottság döntését nem lehet elszakítani a kínai autógyártók előretörésétől. A BYD, a MG és a NIO már most jelentős piaci részesedést tudhat magáénak az európai villanyautó-szegmensben, és termékeik árban, felszereltségben sokszor versenyképesebbek a kontinensen gyártott modelleknél.

Az új szabályozás tehát nemcsak a fogyasztók pénztárcájáról, hanem Európa ipari szuverenitásáról is szól: sikerül-e úgy olcsó elektromos autókat gyártani, hogy közben ne csorbuljanak a biztonsági és minőségi elvárások?

Az olcsó villanyautók megjelenése kétségtelenül segítheti a zöld átállást, de az egyensúly megtalálása a költség, a biztonság és a fenntarthatóság között továbbra is komoly kihívás. A decemberi döntés ezért nem csupán iparági kérdés lesz, hanem hosszú távon meghatározhatja, milyen irányt vesz az európai elektromobilitás a következő évtizedben.