Az útkezelő nem köteles megtéríteni azokat a kátyúkárokat, amelyek olyan útszakaszokon keletkeztek, ahol úthibákra figyelmeztető táblák vannak.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleménye szerint az utak kezelői évek óta az úthibák okozta kárigényeknek csupán mintegy felét bírálják el pozitívan.

A tél végére felszaporodtak az úthibák, erre a problémára ráirányította a figyelmet az elmúlt hetekben az M1-es autópályán tapasztalt kátyúhelyzet és az ennek köszönhető forgalmi korlátozások. Az utak kezelői megkezdték ugyan a helyreállítási munkálatokat, ám a tapasztalatok szerint a télen keletkezett úthibák teljes körű helyreállításával csak májusban végeznek.

A kátyúkár megfelelő dokumentálása érdekében célszerű a helyszínen azonnal a kátyúról, a helyszínről és a sérülésről jól beazonosító fényképeket készíteni, lehetőség szerint tanúkat szerezni, komolyabb kár esetén pedig hatósági jegyzőkönyvet is készíttetni.

Kátyúkár-biztosítás már akár 2-3 ezer forint éves díj ellenében is köthető, jellemzően kötelező vagy casco-biztosítások mellé választják, de önállóan is elérhető egyes biztosítóknál. Bizonyos kátyúbiztosítások esetében az sem kizáró feltétel, ha a kár táblával jelzett útszakaszon keletkezett. A kárt a baleset helyszínétől függetlenül mindig a biztosító felé kell jelenteni, a térítés pedig – a casco biztosítással ellentétben – az önrész levonása nélkül jár a kárt szenvedett autósnak. Azoknak a károsultaknak, akik nem rendelkeznek kátyúbiztosítással, kárigényükkel az adott útszakasz fenntartójához kell fordulniuk. A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a Budapest Közút Zrt. a felelős. A lakott területen belüli egyéb útszakaszok az illetékes önkormányzatok hatáskörébe tartoznak.
Forrás: MTI