Sorra mutatják be az autógyártók a hibrid és elektromos modelleket. Ezzel együtt egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható vagy vegán kabinterek fejlesztésére is.

Az autókban évtizedek óta a magasabb felszereltség, a prémium minőség velejárója a bőrülés, a műanyag felületek pedig inkább az olcsóbb, fapadosabb járművekben köszöntek ránk. Az állatok védelme és a környezettudatosság jegyében azonban ez a trend is változik.

A PETA állatjóléti szervezet már évek óta nyomást gyakorol az autógyártókra, hogy mellőzzék az állati eredetű alapanyagok felhasználását; mondván mi értelme a zéró kibocsátású autóknak, ha ugyanakkor az autóipar támogatja a bőripart, amely bűnrészes az amazóniai esőerdők pusztulásában, vagy a gyapjúipart, amely mérgezi a vízellátásunkat és súlyosbítja az éghajlati válságot? Az állati eredetű anyagok mellőzésével rengeteg vizet is megtakarítunk, hiszen egy négyzetméter bőr cserzéséhez körülbelül 500 liter víz szükséges. Úgy tűnik tehát, hogy búcsút intünk annak a korszaknak, melyben egy luxusautó bemutatásakor azzal büszkélkedtek, hogy hány marha bőrét használták fel a kárpitozáshoz. És ha most legyintesz, mondván, hogy mire ez a nagy cécó, vegyen mindenki szövetkárpitos autót, akkor nincs teljesen igazad, hiszen a legegyszerűbb típusokban is szériafelszerelés a bőrrel borított kormánykerék és váltógomb….

Jogosan merül fel azonban a kérdés, hogy milyen prémium minőségű anyaggal tudják pótolni a bőrt – a kopásállóság és az esztétikus megjelenés mellett fontos, hogy ellenálljon a szennyeződésnek, tapintásra kellemes legyen, sőt, még az anyag tömege sem elhanyagolható tényező. Jó hír, hogy vannak olyan modern textíliák, amelyek nemcsak fenntarthatóbbak, hanem könnyebbek is, mint a bőr, ráadásul finom tapintásúak és nagyrészt karbantartásmentesek. Ilyen például az Alcantara, amely egy mikroszálas mesterséges szövet, látványra és érzetre szinte velúrnak tűnik.  Nem új találmány, még a hetvenes években fejlesztették ki Japánban. Még ennél is régebben, a ’30-as években a Continental  is kifejlesztett egy hasonló szintetikus bőrt, az Acellát. És ezek a mesterséges bőrök már kicsit sem emlékeztetnek a hajdani Zsigulikban használt műbőrre…

Mielőtt végképp elszörnyednének a bőrülések elkötelezett hívei, mutatunk néhány autót, mely vegán belsővel bír:

A Bentley tanulmányautója, az EXP 100 GT utastere újrahasznosított anyagokból készült, melynek előállításához használtak többek között a bortermelés melléktermékeként keletkező szőlőhéjat is.

A Volvo teljesen elektromos C40 Recharge modellje – és az XC40 Recharge is –szintén bőrmentes. A gyártó olyan anyagokat használ a beltérre, mint a Nordico (erdészeti melléktermékekből, újrahasznosított dugókból és műanyag palackokból készül) és ugyanaz a „puhaság és melegség” jellemzi, mint a bőrt.

Az Audi e-tron GT koncepciómodell belső terében is csak fenntartható vegán anyagokat találunk, a kárpitozása eco-bőrből és mikroszálas anyagból készült. A Mercedes Vision EQS belső terének kialakításakor is óriási hangsúlyt fektettek a fenntarthatóságra, ezért a bőrök itt is mesterséges anyagból készültek, a kárpitokat a tengerből kihalászott hulladékok rostjából, a betéteket pedig újrahasznosított PET palackokból készítették.

A Volkswagen kifejlesztett az ID. Space Vizzion számára egy AppleSkin névre keresztelt, bőrre hasonlító anyagot, amit az almalé gyártása során keletkező melléktermékből készítettek.

Hosszan folytathatnánk a felsorolást, annál is inkább, mert nem csak a luxusmárkák figyelnek oda a vegán belsőre. Példának okáért a Nissan Leaf és a Toyota Prius sem állati eredetű bőröket használ.