A parkolási gondok nem most kezdődtek, hanem az 1920-as években, amikor is a nagyvárosokban már elég nagy volt a forgalom ahhoz, hogy a helyhiány problémát jelentsen az autósoknak. (Legalábbis Németországban, ahol történetünk játszódik, Magyarországon ekkor még összesen kb. 7-8000 autó volt forgalomban.) A parkolási nehézségekre kívánt megoldást nyújtani Engelbert Zaschka 1929-ben bemutatott összecsukható városi kisautója.

Ha belegondolsz, igazán innovatív ötlet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mindez még jóval az IKEA lapra szerelhető bútorai, sőt a Camping bicikli megjelenése előtt történt.

Az elvileg 5 perc alatt szétszedhető és 20 perc alatt összeépíthető háromkerekű autó igazi családi programot adott indulás előtt – erősítve, vagy épp gyengítve a családi kötelékeket… Gondolj csak bele, hogy milyen lenne, ha minden reggel miután gyorsan felhörpintetted a kávédat, némi cipekedés és 20 perces szerelést követően rajtolhatsz otthonról – szerintem többségünket már egy hét után erősen vonzana a tömegközlekedés.

Zaschka háromkerekűjét három fő részre lehetett „buktatni”, így nem volt szükség hozzá garázsra, elfért a tárolóban is. Mindegyik részt egy cső alakú keret köré építették és összerakáskor egy vásznat borítottak a keret fölé.  Nem volt egy kimondottan fürge jármű, 40-45 km/órás sebességre volt képes és családi kocsinak is aprócska, hiszen csak két ülőhellyel bírt.  Az ára viszont egy mai kerékpár árával van partiban, hiszen 300 dollárért kínálták. Ez az ár akkoriban is olcsónak számított, hiszen a konkurensei jóval (40-70%-kal) drágábbak voltak. Ár ide, praktikum oda, a járgány nem aratott elsöprő sikert, ami nem csoda, hiszen a többi korabeli autó egyrészt gyorsabb volt, másrészt jóval több komfortot kínált.

A mérnök- tervező-feltaláló Zaschka munkássága túlmutat a szétszedhető autón: ő az egyik úttörője a német helikoptergyártásnak és emberi erővel hajtott repülőgépet is épített 1934-ben.

Képek és adatok: classicandperformancecar.com, viralbandit.com