2026 január 1-től módosult az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény, amely alapvetően megváltoztatta a lakóautók úthasználati szabályait Magyarországon. A jogszabály hatálybalépésével a 3,5 tonna feletti lakóautók kikerültek a megtett úttal arányos HU-GO e-útdíj rendszerből, és a használati díjas, e-matricás rendszer részévé váltak.

A változás következtében minden lakóautóra e-matricát kell vásárolni, amennyiben a jármű díjköteles autópályát, autóutat vagy főutat használ. Ez a kötelezettség a jármű tömegétől függetlenül érvényes, vagyis a korábban e-útdíj-fizetésre kötelezett, 3,5 tonna feletti lakóautók esetében is megszűnt a HU-GO rendszer használatának lehetősége. Ezekkel a járművekkel sem fedélzeti eszközzel, sem viszonylati jegy vásárlásával nem lehet útdíjat fizetni, az úthasználat kizárólag érvényes e-matricával jogszerű.
A díjkategória továbbra is a forgalmi engedély alapján dől el
A lakóautók e-matricás díjkategóriájának meghatározásakor változatlanul a forgalmi engedélyben, illetve az egyéb hiteles járműokmányokban szereplő adatok az irányadók. A besorolás nem kizárólag a jármű tömegétől függ, hanem több adat együttes vizsgálata szükséges. Kiemelten fontos a „J” mezőben szereplő járműkategória, az „F.1” mezőben feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg, valamint az „S.1” mező szerinti, vezetővel együtt szállítható személyek száma.
D1 díjkategóriába azok a lakóautók tartoznak, amelyek forgalmi engedélyében a járműkategória M1 vagy annak valamely alkategóriája – például M1G –, a megengedett legnagyobb össztömeg nem haladja meg a 3,5 tonnát, és az ülőhelyek száma legfeljebb hét fő. Ezekben az esetekben a jármű jogosultsága egyértelműen D1-es e-matricával rendezhető.
D2 díjkategória érvényes minden olyan M1 vagy M1G jelölésű lakóautóra, amely nyolcnál több személy szállítására alkalmas, függetlenül a jármű tömegétől. Szintén D2 besorolás alá esnek azok az M1 vagy M1G kategóriájú lakóautók, amelyek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, akkor is, ha az ülőhelyek száma egyébként nem indokolná a magasabb díjkategóriát.
Fontos kiegészítés, hogy a NÚSZ tájékoztatása szerint D2 díjkategóriába tartoznak azok a lakóautók is, amelyek forgalmi engedélyében a „J” mezőben N1 vagy N1G járműkategória szerepel, még akkor is, ha a jármű megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát. Emellett minden olyan esetben, amikor a forgalmi engedély „J” mezője üres, és nem szerepel benne egyértelműen, hogy a jármű személyszállító gépjármű, szintén D2-es e-matricát kell vásárolni.
Lakókocsi utánfutóként: nem mindig kell külön matrica
A lakókocsik esetében az útdíjfizetési kötelezettséget nem önmagukban, hanem a vontató jármű díjkategóriája határozza meg. Amennyiben a lakókocsit vontató jármű D1 díjkategóriába tartozik, a lakókocsira nem szükséges külön e-matricát váltani, elegendő a vontató jármű D1-es jogosultsága. Ha azonban a vontató jármű D2 díjkategóriás, akkor a lakókocsira külön, U kategóriájú e-matricát is meg kell vásárolni.
Abban az esetben, ha a lakókocsit 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű, útdíjköteles tehergépjármű vontatja, a díjfizetés már nem az e-matricás rendszerben történik, hanem a járműszerelvény tengelyszáma alapján, a megtett úttal arányos díjfizetés szabályai szerint.
Pontos besorolás nélkül könnyen pótdíj lehet a vége
A módosított szabályozás egységesebb rendszert teremtett a lakóautók számára, ugyanakkor a díjkategória helyes megállapítása továbbra is kiemelt jelentőségű. Egy rosszul megválasztott e-matrica jogosulatlan úthasználatnak minősülhet, ami pótdíjfizetési kötelezettséget von maga után. Éppen ezért minden lakóautó-tulajdonos számára különösen fontos, hogy a forgalmi engedély adatait pontosan értelmezze, és ennek megfelelő díjkategóriában vásárolja meg az e-matricát.
Forrás: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (nemzetiutdij.hu)


