Nemcsak megjelenésében izgalmas a Mercedes Vision AVTR, hanem működésében is, hiszen nincsenek kezelőszervei: közvetlenül agyhullámokkal irányítható.
James Cameron Avatar c. filmje ihlette a jövő Mercedes-ét, melyet kiállítottak a 2021-es Müncheni Autószalonon. A látványos prototípus nem most debütált, hanem tavaly év elején a CES szórakoztató elektronikai szakkiállításon, azonban akkor a Covid járvány elvitte róla a fókuszt.
Először is tisztázzuk:
1. A gyártó nem ígéri, hogy már a közeljövőben pusztán a gondolatainkkal irányíthatjuk autónkat. Pedig praktikus lenne áthidalni a test és a kezelőszervek közvetítő szerepét, ezzel kényelmesebbé és biztonságosabbá téve a közlekedést, hiszen így a jármű késlekedés nélkül reagálna gondolatainkra.
2. A BCI (Brain-Computer Interfaces) lényege az, hogy lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy közvetlenül az agyi jelek révén vezéreljenek különböző eszközöket, alkalmazásokat. Bár az orvosi rehabilitációs területeken már sikerrel kísérleteznek a BCI technológiával, mégis az, hogy komplex utasításokat adjunk egy számítógépnek agyhullámainkon keresztül csak a távoli jövőben valósulhat meg.
A Mercedes Vision AVTR felvetései azonban így is izgalmasak, hiszen a Mercedes a járművezető és az autó közötti szorosabb kapcsolat megteremtése érdekében ezt a technológiát alkalmazta a koncepciómodellnél.
Az autó a tervek szerint teljesen önvezető lesz, a technikával való kommunikációt pedig vetített kezelőfelületekkel oldották meg. A tanulmány futurisztikus megjelenésű, de ebből nagy tanulságokat ne vonjunk le, hiszen mondhatni csupán illusztráció a kezelőfelület bemutatásához – egyelőre a koncepciómodell közlekedésre képtelen, még motorja sincs. Van viszont egy kísérleti BCI kezelőfelület, amely érintés és hangfelismerés nélkül képes egyes egyszerű funkciók vezérlésére – a BCI-eszköz kapcsolódik az autóhoz és méri az agyi tevékenységeket. A sofőrnek a fejére kell felvennie BCI fejpántot, mely egy percnyi kalibrálás után használatra kész. Az irányításhoz a sofőrnek a kiválasztott fénypontra kell koncentrálnia és a szerkezet aktiválja az adott fényponthoz rendelt funkciót. A rendszer olyan műveletek vezérlésére képes, mint például a navigációs célállomás kiválasztása vagy a rádiócsatorna állítása.